Ügyvédi iroda, közjegyző

Az ügyvéd szó hallatán lehet, hogy a kellemetlen, vitával járó ügyek rendezése jut eszünkbe. Az tény és való, hogy olyan fontos esetekben fordulunk hozzájuk, mint a válás, végrendelet elkészítése, viták elrendezése. Pedig olyan más helyzetekben is szükségünk van ügyvéd felkérésére, amikor pozitív változás áll be az életünkben. Például vásárolunk egy ingatlant, amikor is az eladó és a vevő is felkér egy ügyvédet, hisz nem is gondolunk olyan dolgok létezésére, ami szükséges egy ingatlan átvétele esetén. Koordinálja, hogy milyen iratokat kell beszerezni, segít abban, hogy mibe mehetünk bele a szerződés megírásánál, és mik azok a pontok, melyeket ha aláírunk a későbbiekben még a rövidebbet húzhatjuk vele.

Az ügyvédi iroda is, csakúgy mint az egyéni ügyvéd a tevékenység megkezdése előtt eskütételt kell, hogy tegyen a területileg illetékes Ügyvédi Kamaránál. Ügyvédi irodát több ügyvéd összefogva is létrehozhat, de egyenként is beléphetnek, épp ezért többféle jogi ügyben jártas ügyvéd dolgozhat egy irodában.

Olyan magánéleti döntések előtt is szívesen kikérjük az ügyvéd véleményét, mint a külföldi munkaszerződés, hisz idegen környezetbe kerülünk, ahol nem árt tisztán látni a jogainkat.

Ha ingatlan ajándékozás történik, akkor is érdemes az ingatlanjogban jártas ügyvéddel konzultálni, illetve ingatlan csere és használat, bérlés esetén is. Tanácsokat tudnak adni a vagyonátruházás, ajándékozás és persze az adásvétel kapcsán felmerülő adó és illetékkötelezettségekről, illetékkedvezményekről vagy épp azok mentességéről. Az ingatlanjogra specializálódott ügyvédek tevékenységi köre is szerteágazó. Segítségül hívhatjuk őket jogi konzultációs esetekben vagy akár egy okiratszerkesztéshez is.

Összefoglalva néhány klasszikus ügy, melyben az ingatlanjogi ügyvédhez fordulhatunk:

• szerződés készítése, úgymint: adásvételi, ajándékozási, bérleti, csere, jelzálog, földbérleti
• elkészíteni a társasház alapító okiratát és a szervezet működési szabályzatát, igény esetén módosítani
• elkészíteni a lakásszövetkezet alapszabályát, igény esetén módosítani
• építési ügyekben, ingatlanprojektekben konzultáció
• engedélyek beszerzése, például külföldi ingatlan esetén
• földhivatali ügyintézés
• olyan szerződések készítése, melyek az ingatlanok vagyonához kapcsolódnak, például elővásárlási jog, vételi jog, haszonélvezet
• birtokvédelem
• telekalakítás

A polgári jog a magánjognak az a része, amely a mellérendeltségi viszonyban lévő, egyenjogú egyének -akik persze lehetnek természetes vagy jogi személyeknek- a jogait szabályozza. Biztosítja az önrendelkezés szabadságát, a személyiség védelmét és a vagyonával szabad rendelkezést.

Részterületeit tekintve a polgári joghoz soroljuk:

• személyi jogot: ami jog és cselekvőképességgel, szellemi alkotások oltalmával foglalkozik
• családi jogot: ami a válás esetén biztosítja a közhatalom számára, hogy beavatkozzon a gyermekvállalók viszonyaiba, magánvagyonokba
• dologi jogot: megfogalmazza a dolog megszerzését, birtoklását és használati jogokat. Ide tartozik a birtokvédelem is
• kötelmi jogot: ami szabály alá veti a személyek közötti ügyletet, jogosultságokat és kötelezettségeket
• öröklési jogot: ami a halott személy tulajdonának további sorsát rendezi.

A büntetőjog felöleli mindazon nem kívánatos magatartásokat és jogellenességet, melyek veszélyeztetik a társadalmat vagy az egyént. A gyanúsítottakat felelősségre vonják, s ha beigazolódik bűnösségük, büntetéssel szankcionálják őket. A büntetőjog szabályozásában eltér a többi jogágtól, mivel a többi jogág az életviszonyokat  kívánja szabályok közé határolni, a büntetőjog pedig az életviszonyok védelmére jött létre valamint arra, hogy a jogsértésre reagáljon büntetés formájában. Épp ezért erőteljesebb eszközökkel gyakorolhatja a jogot valamint jelentősebb változást is tud hozni a jogalanyok életében, mint a többi jogág.

A gazdasági élet aktív szereplőinek, cégeknek igen hasznos, ha a mindennapi jogi útvesztőkben gazdasági ügyvéd segíti őket. Különösen ha a tárgyalások multicégekkel kapcsolatosak, ahol elnyomásban érezhetik magunkat. Nem tudják mi az, amire még felhatalmaz a jog és azt sem, mi az, amit máshogy kellene. A gazdasági jogász viszont irányt tud mutatni, a lehetséges lehetőségeket és buktatókat ismertetve. A megbízott ügyvéd el tudja kísérni a cég vezetőjét az üzleti tárgyalásokra, hogy ott ne kerüljön szorító helyzetbe. Szerződéskötés előtt átnézi a kötni kívánt dokumentumot, hogy van-e benne olyan pont, ami indokolatlanul hátrányos lehet számára, esetleg alárendeltnek állítaná be.

A kártérítési ügyekben, amikor úgy érezzük, másnak a hibájából szenvedtünk egészségügyi vagy vagyoni károkat, segíthet a kártérítési ügyek képviselője. Szerződések kötésekor is érdemes tisztában lenni a jogainkkal, melyhez legegyszerűbb és legmegbízhatóbb módon egy hivatalos képviselő felkérésével juthatunk, aki tudja meddig terjednek a jogvédelem határai, ahogy az aktuális változásokat is naprakészen nyomon követi. Amikor lakást vagy autót veszünk, esetleg hitel vagy kölcsönszerződésre vállalkozunk, jó, ha tisztában vagyunk vele, mivel élhet vissza adott helyzetben a másik fél és mi az, ami jogos és nem a helyzetből adódóan használják ki a vélt vagy valós gyengeségeinket. Olyan esetben is gondolhat a jogvédelemre, mint a termékvásárlási jogvédelem, ami védelmet ad arra az esetre, ha hibásan vásárolt termék okoz nekünk kárt. Ilyen esetben a megfelelő jogi képviselettel megkereshetjük a gyártót vagy importőrt, hogy érvényesítsük kártérítési igényünket.

Sajnos vannak kapcsolatok, házasságok amik egy ideig működtek, próbálták vagy sem megmenteni, de a végszó az, hogy jobb külön, mint együtt.
Ezt a döntést általában hosszas civakodás, marakodás előzi meg, mely teljesen elidegeníti egymástól a feleket.
Ha már úgy gondolják a házastársak, hogy nincs megoldás, legalábbis nem tudják tovább keresni a békés állapotot, akkor válóperes ügyvédet keresnek fel vagy együtt, vagy külön-külön.

S hogy miben különbözik az ügyvéd a jogásztól? Nos, minden ügyvéd jogász, de nem minden jogász dolgozik ügyvédként. Minden olyan lediplomázott jogi hallgató, aki elvégezte a tanulmányait az jogász. Ügyvéddé akkor válik a jogász, ha gyakorlatot szerzett akár egy vállalatnál jogászként, akár ügyészként, nyomozóként vagy közjegyzőként ismerkedett a joggal a gyakorlatban. A másik módja, ha a jogász ügyvéd segédjeként kezdte el a gyakorlatban használni a jogi tudását, majd ezen tudását igazolta is minősítőbizottság előtt, vizsga keretében.

Mi a közjegyző feladata és miben különbözik egy ügyvédtől?

Ha nagyon röviden szeretnénk megfogalmazni mind a közjegyző, mind az ügyvéd jogi végzettségű, jogi szakvizsgával rendelkező személy, aki jogi szolgáltatásokat nyújt, de más a funkciójuk, más jogosítványaik vannak, és más érdekeket képviselnek.
De az egyik hatósági jellegű, a másik megbízásos (ügyfélképviselő) szerepben működik.

A közjegyző egy hatósági jogkörrel rendelkező, pártatlan jogász. (a feleket egyformán képviseli)
Feladata nem az, hogy „valakinek az érdekeit képviselje”, hanem az, hogy törvényes, hiteles, vitamentes jogi aktusokat készítsen és hitelesítsen. A közjegyző nem „képvisel” senkit, hanem pártatlan – minden fél jogait védi, és biztosítja, hogy az irat jogilag érvényes legyen. Az ügyvéd ezzel szemben egy adott fél megbízásából jár el, és annak érdekeit védi.